Túránk a Kárpát Túraközponttól indul.  A Túraközpontból kilépve jobbra a Zöld sáv jelzésen indulunk ÉNY-i irányba a Fő utat a Rákóczi Ferenc úttal összekötő átjárón. Választott utunk jelentős részén, csaknem 10 km keresztül, egészen a Messzelátó eléréséig a Zöld sáv jelzésen haladunk. A jelzést követve végig túrázunk a Bő-völgyön, a Nagy-verő-bércen, Gyetra-tetőn, Sándor-hegy alján. Messzelátót megkerülve érdemes rövid kitérőt tennünk a Sárga háromszög jelzést követve a Bél-kő kilátópontjába, ahonnan csodálatos panoráma és a felhagyott mészkőbánya érdekes látványa tárul elénk.
Dolomitbánya látkép
Bő-völgy
Vak Vince rét
Bél-kő: A Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a reliktum endemizmus magyarföldi husáng
A Bélkő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. A hegy 550 méter feletti „sapkáját” 2008. február 15-én védetté nyilvánították. A hegy eredeti csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya.
A táj megcsodálását követően a Sárga háromszög jelzésen térünk vissza a Zöld sáv jelzésig, ahol a már ismert úton balra, K felé haladunk tovább. Rövid gyaloglást követően a Sárga sáv jelzés elérésekor jobbra, D felé folytatjuk utunkat. Innentől túránk végéig a Sárga sáv jelzésen haladunk Galya-tető, Nagy-tető, János-háza, Hosszú-lápa érintésével egészen a Bő-völgyig, ahol jelzésünkhöz a Zöld sáv jelzés társul. E kettős jelzést követve érkezünk vissza Felsőtárkányba. A faluba érve a két jelzés elválik egymástól, mi a Zöld sáv jelzést követjük, mely a Kárpát Turistaközponthoz vezet.
János-háza
János háza
KT - Bélkő - KT
Kárpát Egyesület Eger
Author: Kárpát Egyesület Eger (ID: 26953)
Posted: 2016-05-07 11:26 GMT+00:00
Mileage: 22.93 km
(0 ratings)
Tags: Hiking
Views: 1253
Share
Embed this trip
Click here to load all photos (8)

Táv: 23 km Idő: 5 óra 45 perc

Túraközpont
Túránk a Kárpát Túraközponttól indul. A Túraközpontból kilépve jobbra a Zöld sáv jelzésen indulunk ÉNY-i irányba a Fő utat a Rákóczi Ferenc úttal összekötő átjárón. Választott utunk jelentős részén, csaknem 10 km keresztül, egészen a Messzelátó eléréséig a Zöld sáv jelzésen haladunk. A jelzést követve végig túrázunk a Bő-völgyön, a Nagy-verő-bércen, Gyetra-tetőn, Sándor-hegy alján. Messzelátót megkerülve érdemes rövid kitérőt tennünk a Sárga háromszög jelzést követve a Bél-kő kilátópontjába, ahonnan csodálatos panoráma és a felhagyott mészkőbánya érdekes látványa tárul elénk.
Dolomitbánya látkép
Bő-völgy
Vak Vince rét
Bél-kő bánya
Bél-kő: A Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a reliktum endemizmus magyarföldi husáng
A Bélkő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. A hegy 550 méter feletti „sapkáját” 2008. február 15-én védetté nyilvánították. A hegy eredeti csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya.
Bél-kő bánya
A táj megcsodálását követően a Sárga háromszög jelzésen térünk vissza a Zöld sáv jelzésig, ahol a már ismert úton balra, K felé haladunk tovább. Rövid gyaloglást követően a Sárga sáv jelzés elérésekor jobbra, D felé folytatjuk utunkat. Innentől túránk végéig a Sárga sáv jelzésen haladunk Galya-tető, Nagy-tető, János-háza, Hosszú-lápa érintésével egészen a Bő-völgyig, ahol jelzésünkhöz a Zöld sáv jelzés társul. E kettős jelzést követve érkezünk vissza Felsőtárkányba. A faluba érve a két jelzés elválik egymástól, mi a Zöld sáv jelzést követjük, mely a Kárpát Turistaközponthoz vezet.
János-háza
János háza
Post to:
FacebookMySpaceDiggDelicious
StumbleUponGoogle BookmarksYahoo! Bookmarks
FunPHEMiDEMi

Comments

Loading...

Leave your comment

Name:
Email: (Optional)
URL: (Optional)
Message:
You can use some HTML tags, such as <b>, <i>, <u>, <s>
Verification:


Regenerate
 
©2024 Mobile Action Technology, Inc.