Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk.  A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál. Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko-parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva továbbhaladunk a Zöld jelzésen.  Hamarosan baloldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv
Z sáv
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt, a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Z sáv
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egészen addig, amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Z háromszög
A felsőtárkányi vár: A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Várhegy
Várhegy
A Vár-hegy bejárását követően a Zöld háromszög jelzésen indulunk vissza, majd a Piros háromszög jelzésen folytatjuk utunkat DK-i irányba, egészen addig, amíg a Piros sáv jelzés keresztezi utunkat. A Piros sáv jelzésen balra fordulunk, s ezen a jelzésen haladunk Vár-kút eléréséig.
Várkúton igény esetén rövid pihenőt tarthatunk, majd szintén a Piros sáv jelzésen haladunk tovább a Kövesdi kilátó eléréséig.
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
A Kövesdi kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a Bükk aljai kisfalvakra. A panoráma megtekintése után tovább haladunk a Piros- Zöld fonódó sáv jelzésen ÉK-i irányba, utunkat rövidesen a Piros kereszt jelzés keresztezi, de továbbra is változatlan irányba folytatjuk túránkat a kettős sáv jelzésen. Vasbánya elhagyása után balkézre a Sárga kereszt jelzést találjuk, melyen a Sáfár-kút irányába ÉNY felé indulunk. A Sárga kereszt jelzés visz minket egészen le a Barát-rétig, melynek elérésekor a Sárga sáv jelzésen balra fordulva indulunk vissza a településre. Utunk érinti a Kő-közt, majd a Fő útra érkezik. Túránk utolsó szakaszát a Fő úton tesszük meg, a Kárpát Túraközponthoz érkezésig.
Kő-közi sziklaszoros: A Felsőtárkány határán található sziklaszoros triász korú mészkőből, miocén korú agyagmárgából áll, közbeépült jura korú szürkés radiolaritlencsékkel. Az ásványok a kőzet repedéseihez, üregeihez kapcsolódnak.  A feltárások a Felsőtárkány és Lillafüred közötti országút mentén helyezkednek el, a Barát-völgy elején. Az itteni mészkövet a 19. század elejéig bányászták. A Kő-köz a Bükki Nemzeti Park területén található, emiatt gyűjtés csak engedéllyel végezhető.
Barát rét
Barát rét
KT - Várkút - Sáfár kút - KT
Kárpát Egyesület Eger
Author: Kárpát Egyesület Eger (ID: 26953)
Posted: 2016-04-28 14:28 GMT+00:00
Mileage: 12.71 km
(0 ratings)
Tags: Hiking
Views: 1261
Share
Embed this trip
Click here to load all photos (24)

Táv: 12,7 km Idő: 3 óra 10 perc

Túraközpont
Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk. A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál. Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko-parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva továbbhaladunk a Zöld jelzésen. Hamarosan baloldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv
Z sáv
Dolomit bánya kilátás
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt, a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Z sáv
Z háromszög
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egészen addig, amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Z háromszög
Várhegy
A felsőtárkányi vár: A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Várhegy
Várhegy
Várhegy
A Vár-hegy bejárását követően a Zöld háromszög jelzésen indulunk vissza, majd a Piros háromszög jelzésen folytatjuk utunkat DK-i irányba, egészen addig, amíg a Piros sáv jelzés keresztezi utunkat. A Piros sáv jelzésen balra fordulunk, s ezen a jelzésen haladunk Vár-kút eléréséig.
Várkúton igény esetén rövid pihenőt tarthatunk, majd szintén a Piros sáv jelzésen haladunk tovább a Kövesdi kilátó eléréséig.
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
Várkút
Kövesdi kilátó
A Kövesdi kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a Bükk aljai kisfalvakra. A panoráma megtekintése után tovább haladunk a Piros- Zöld fonódó sáv jelzésen ÉK-i irányba, utunkat rövidesen a Piros kereszt jelzés keresztezi, de továbbra is változatlan irányba folytatjuk túránkat a kettős sáv jelzésen. Vasbánya elhagyása után balkézre a Sárga kereszt jelzést találjuk, melyen a Sáfár-kút irányába ÉNY felé indulunk. A Sárga kereszt jelzés visz minket egészen le a Barát-rétig, melynek elérésekor a Sárga sáv jelzésen balra fordulva indulunk vissza a településre. Utunk érinti a Kő-közt, majd a Fő útra érkezik. Túránk utolsó szakaszát a Fő úton tesszük meg, a Kárpát Túraközponthoz érkezésig.
Sáfár kút
Kő-közi sziklaszoros: A Felsőtárkány határán található sziklaszoros triász korú mészkőből, miocén korú agyagmárgából áll, közbeépült jura korú szürkés radiolaritlencsékkel. Az ásványok a kőzet repedéseihez, üregeihez kapcsolódnak. A feltárások a Felsőtárkány és Lillafüred közötti országút mentén helyezkednek el, a Barát-völgy elején. Az itteni mészkövet a 19. század elejéig bányászták. A Kő-köz a Bükki Nemzeti Park területén található, emiatt gyűjtés csak engedéllyel végezhető.
Barát rét
Barát rét
Post to:
FacebookMySpaceDiggDelicious
StumbleUponGoogle BookmarksYahoo! Bookmarks
FunPHEMiDEMi

Comments

Loading...

Leave your comment

Name:
Email: (Optional)
URL: (Optional)
Message:
You can use some HTML tags, such as <b>, <i>, <u>, <s>
Verification:


Regenerate
 
©2024 Mobile Action Technology, Inc.