Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk.  A Túraközpontból kilépve jobbra indulunk, és a főúton sétálunk egészen a Bocskai utca eléréséig, mely a főútról balra ágazik, és halad a kisvasút nyomvonalával. (Kék, Piros sáv jelzés) A falu szélénél, az utolsó utcán jobbra tartunk, s innen egészen az Őserdő eléréséig a  Zöld sáv jelzést követjük.  Az Őserdő eléréséig   15 km megtétele vár ránk.
Felsőtárkány
Felsőtárkány
Felsőtárkány
Erdei kisvasút végállomás
Felsőtárkány
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc, útelágazás
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
DSCF7549
Lamboth hegyese
Z sáv
Z sáv
Z sáv
Z sáv
Toldi kapu
Őserdő
Őserdő
Őserdő
Őserdő: A bükki őserdő az Istállós-kő és a Tar-kő között, a Virágos-sár oldalában, a tengerszint fölött 850–900 m magasan található. Az első 25 hektárt a 19. század eleje tájékán vették ki a gazdálkodásból, és azóta az ember közvetlenül nem avatkozik annak fejlődésébe: a 45–50 m magas, 180–200 éves bükkóriások „állva halnak meg”. Nyugati széle mellett még kivehető a hajdani kisvasút helye.  A 3/2000. (III. 24) KöM rendelet az őserdőt a Bükki Nemzeti Park erdőrezervátumává nyilvánította. Az Őserdő Erdőrezervátum területe 375,3 ha, ebből a magterület 59,7 ha.
Őserdő
Őserdő
Őserdő mellett a fonódó Kék, Zöld sáv jelzésen haladunk el, majd előbb a Kék sáv jelzés válik el D felé, aztán rövidesen  a Zöld sáv jelzésből jobbra a Zöld háromszög jelzés ágazik ki É felé. Ezen a Zöld háromszög jelzésen folytatjuk utunkat Istállós-kő eléréséig, majd a Szalajka –völgyig.
Szilvási-kő
A Bükk lemagasabb pontja, a Kettős-bérc déli csúcsa 960,715 méter magas.
Z, S háromszög
Istállós-kőről az É-i oldalon ereszkedünk le. Útközben érdemes rövid kitérőt tennünk az Istállós-kői- barlanghoz, melynek megközelítését a felfestett barlang  jelzések segítik.

Az Istállós-kő a Bükk második legmagasabb pontja, Magyarország 6. legmagasabb hegycsúcsa. A Mátrában fekvő csúcsok után a második legmagasabb. A Bükk-fennsík délnyugati peremén helyezkedik el. 2014 előtt a Bükk legmagasabb pontjaként tartották számon, de az azóta elvégzett mérések kiderítették, hogy a Kettős-bérc déli csúcsa 960,715 méter magas.
Műtárgyak az erdőben
Z háromszög
Nyári szánkó
Z háromszög
Z háromszög
Istállós-kői barlang
Az Istállós-kői-barlang: A barlang feltárását 1911-ben Roskó Pál kezdte meg, a gazdag régészeti lelőhelyen azóta többször is végeztek ásatásokat. Az itt talált leletek 30-40.000 évesek, előkerültek tundraszarvas-, barlangi medve-, ősbölény- és bivalymamut csontok és agyarak, kő- és csonteszközök, valamint egy őskőkori tűzhely, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban került kiállításra.
A barlang megtekintését követően tovább ereszkedünk a völgybe a Zöld háromszög jelzésen. A Szalajka-völgyben érdemes kicsit elidőznünk, hiszen a Fátyolvízesés, a sziklaforrás, vagy a Szabadtéri Erdei Múzeum  páratlan élményekkel gazdagít.
A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A „Szikla-forrás” a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút
A Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
Fátyolvízesés
Szalajka völgy
Szalajka völgy
A Szalajka-völgyön végighaladva (Zöld háromszög és Zöld sáv jelzések) érjük el Szilvásváradot, ahonnét autóbusszal vagy vonattal juthatunk vissza Egerbe.
Szalajka völgy, A Kárpátok őre
KT - Szilvásvárad
Kárpát Egyesület Eger
Author: Kárpát Egyesület Eger (ID: 26953)
Posted: 2014-07-27 18:02 GMT+00:00
Mileage: 21.69 km
(0 ratings)
Tags: Hiking
Views: 571
Share
Embed this trip
Click here to load all photos (49)

Táv: 21,7 km Idő: 6 óra 40 perc

Kárpát túraközpont
Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk. A Túraközpontból kilépve jobbra indulunk, és a főúton sétálunk egészen a Bocskai utca eléréséig, mely a főútról balra ágazik, és halad a kisvasút nyomvonalával. (Kék, Piros sáv jelzés) A falu szélénél, az utolsó utcán jobbra tartunk, s innen egészen az Őserdő eléréséig a Zöld sáv jelzést követjük. Az Őserdő eléréséig 15 km megtétele vár ránk.
Felsőtárkány
Felsőtárkány
Felsőtárkány
Felsőtárkány
Erdei kisvasút végállomás
Felsőtárkány
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc, útelágazás
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
Lök-bérc
DSCF7549
Lamboth hegyese
Z sáv
Z sáv
Z sáv
Z sáv
Toldi kapu
Őserdő
Őserdő
Őserdő
Őserdő
Őserdő: A bükki őserdő az Istállós-kő és a Tar-kő között, a Virágos-sár oldalában, a tengerszint fölött 850–900 m magasan található. Az első 25 hektárt a 19. század eleje tájékán vették ki a gazdálkodásból, és azóta az ember közvetlenül nem avatkozik annak fejlődésébe: a 45–50 m magas, 180–200 éves bükkóriások „állva halnak meg”. Nyugati széle mellett még kivehető a hajdani kisvasút helye. A 3/2000. (III. 24) KöM rendelet az őserdőt a Bükki Nemzeti Park erdőrezervátumává nyilvánította. Az Őserdő Erdőrezervátum területe 375,3 ha, ebből a magterület 59,7 ha.
Őserdő
Őserdő
Z háromszög elágazás
Őserdő mellett a fonódó Kék, Zöld sáv jelzésen haladunk el, majd előbb a Kék sáv jelzés válik el D felé, aztán rövidesen a Zöld sáv jelzésből jobbra a Zöld háromszög jelzés ágazik ki É felé. Ezen a Zöld háromszög jelzésen folytatjuk utunkat Istállós-kő eléréséig, majd a Szalajka –völgyig.
Szilvási-kő
Szilvási-kő
A Bükk lemagasabb pontja, a Kettős-bérc déli csúcsa 960,715 méter magas.
Z, S háromszög
Istállós-kő
Istállós-kőről az É-i oldalon ereszkedünk le. Útközben érdemes rövid kitérőt tennünk az Istállós-kői- barlanghoz, melynek megközelítését a felfestett barlang jelzések segítik.

Az Istállós-kő a Bükk második legmagasabb pontja, Magyarország 6. legmagasabb hegycsúcsa. A Mátrában fekvő csúcsok után a második legmagasabb. A Bükk-fennsík délnyugati peremén helyezkedik el. 2014 előtt a Bükk legmagasabb pontjaként tartották számon, de az azóta elvégzett mérések kiderítették, hogy a Kettős-bérc déli csúcsa 960,715 méter magas.
Műtárgyak az erdőben
Z háromszög
Nyári szánkó
Z háromszög
Z háromszög
Istállós-kői barlang
Istállós-kői barlang
Az Istállós-kői-barlang: A barlang feltárását 1911-ben Roskó Pál kezdte meg, a gazdag régészeti lelőhelyen azóta többször is végeztek ásatásokat. Az itt talált leletek 30-40.000 évesek, előkerültek tundraszarvas-, barlangi medve-, ősbölény- és bivalymamut csontok és agyarak, kő- és csonteszközök, valamint egy őskőkori tűzhely, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban került kiállításra.
Z háromszög
A barlang megtekintését követően tovább ereszkedünk a völgybe a Zöld háromszög jelzésen. A Szalajka-völgyben érdemes kicsit elidőznünk, hiszen a Fátyolvízesés, a sziklaforrás, vagy a Szabadtéri Erdei Múzeum páratlan élményekkel gazdagít.
Forrás barlang bejárat
A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A „Szikla-forrás” a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
Szalajka völgy
A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút
Szalajka völgy
A Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
Fátyolvízesés
Szalajka völgy
Szalajka völgy
Szalajka völgy
A Szalajka-völgyön végighaladva (Zöld háromszög és Zöld sáv jelzések) érjük el Szilvásváradot, ahonnét autóbusszal vagy vonattal juthatunk vissza Egerbe.
Szalajka völgy, A Kárpátok őre
Post to:
FacebookMySpaceDiggDelicious
StumbleUponGoogle BookmarksYahoo! Bookmarks
FunPHEMiDEMi

Comments

Loading...

Leave your comment

Name:
Email: (Optional)
URL: (Optional)
Message:
You can use some HTML tags, such as <b>, <i>, <u>, <s>
Verification:


Regenerate
 
©2019 Mobile Action Technology, Inc.