Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk.  A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál.
Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko Parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva  továbbhaladunk  a Zöld jelzésen.
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv kerítés átkelés
Útkereszteződés
Z sáv
Hamarosan bal oldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt  a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Dolomitbánya kilátó
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egésszen addig amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög  jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Z háromszög
A felsőtárkányi vár:  A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Várkúton igény esetén rövid pihenőt tarthatunk, majd a Piros sáv jelzésen haladunk tovább a Kövesdi kilátó eléréséig.
Várkút
Várkút
Várkút
Kövesdi kilátó kereszteződés
Török út
Török út
A Kövesdi kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a Bükk aljai kis falvakra.
Kövesdi kilátó
Kövesdi kilátó
A panoráma megtekintése után  tovább haladunk a Piros- Zöld fonódó sáv jelzésen ÉK-i irányba, mindaddig míg utunkat a Piros kereszt jelzés keresztezi. Balra tartva a Piros kereszt jelzésen folytatjuk utunkat.
Rövidesen elérjük az Imókő Üdülőt, mely előtt elhaladva az aszfalt úton ereszkedünk lefelé a falu irányába, mindaddig míg a Piros kerékpár útat elérjük.
A Piros kerékpárúton szintén balra fordulunk és a Hegyikristály Park eléréséig a település feletti erdős részen haladunk. A Hegyikristály Parknál jobbra visszatérünk a Zöld sáv jelzésre, s a már ismert útvonalon jutunk vissza a Kárpát Túraközponthoz.
KT - Várkút - Kövesdi kilátó - KT
Kárpát Egyesület Eger
Author: Kárpát Egyesület Eger (ID: 26953)
Posted: 2014-07-23 08:38 GMT+00:00
Mileage: 10.65 km
(0 ratings)
Tags: Hiking
Views: 2262
Share
Embed this trip
Click here to load all photos (25)

Táv: 10,6 km Idő: 2 óra 40 perc

Kárpát túraközpont
Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk. A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál.
Hegyi Kristály Öko Park
Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko Parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva továbbhaladunk a Zöld jelzésen.
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv kerítés átkelés
Útkereszteződés
Z sáv
Dolomitbánya kilátó
Hamarosan bal oldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
Dolomit bánya kilátó
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Dolomitbánya kilátó
Várhegyi kereszteződés
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egésszen addig amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Z háromszög
Várhegy
A felsőtárkányi vár: A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Várkút
Várkúton igény esetén rövid pihenőt tarthatunk, majd a Piros sáv jelzésen haladunk tovább a Kövesdi kilátó eléréséig.
Várkút
Várkút
Várkút
Kövesdi kilátó kereszteződés
Török út
Török út
Kövesdi kilátó
A Kövesdi kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a Bükk aljai kis falvakra.
Kövesdi kilátó
Kövesdi kilátó
Útkereszteződés
A panoráma megtekintése után tovább haladunk a Piros- Zöld fonódó sáv jelzésen ÉK-i irányba, mindaddig míg utunkat a Piros kereszt jelzés keresztezi. Balra tartva a Piros kereszt jelzésen folytatjuk utunkat.
Imókő üdülő
Rövidesen elérjük az Imókő Üdülőt, mely előtt elhaladva az aszfalt úton ereszkedünk lefelé a falu irányába, mindaddig míg a Piros kerékpár útat elérjük.
P kerékpárút
A Piros kerékpárúton szintén balra fordulunk és a Hegyikristály Park eléréséig a település feletti erdős részen haladunk. A Hegyikristály Parknál jobbra visszatérünk a Zöld sáv jelzésre, s a már ismert útvonalon jutunk vissza a Kárpát Túraközponthoz.
Post to:
FacebookMySpaceDiggDelicious
StumbleUponGoogle BookmarksYahoo! Bookmarks
FunPHEMiDEMi

Comments

Loading...

Leave your comment

Name:
Email: (Optional)
URL: (Optional)
Message:
You can use some HTML tags, such as <b>, <i>, <u>, <s>
Verification:


Regenerate
 
©2024 Mobile Action Technology, Inc.