Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk. A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál. Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko Parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva tovább haladunk a Zöld jelzésen.
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv
Z sáv
Útelágazás
Z sáv
Hamarosan bal oldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egészen addig amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Vár hegy
Vár hegy
Vár hegy
A felsőtárkányi vár: A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Vár hegy
A Vár-hegy bejárását követően a Zöld háromszög jelzésen indulunk vissza, majd a Piros háromszög jelzésen folytatjuk utunkat DK-i irányba, egészen addig amíg a Piros sáv jelzés keresztezi utunkat. A Piros sáv jelzésen balra fordulunk, s ezen a jelzésen haladunk Vár-kút eléréséig.
Z háromszög
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
A Vár-kút forrást követően DK-i irányba folytatjuk utunkat a Zöld négyszög jelzésen. Ezen a jelzésen maradva ereszkedünk le egészen Síkfőkútig, útközben elhaladva a László-kút, az István-kút, majd az Attila-forrás mellett.
Z négyszög
Z négyszög
László kút
István kút
István kút
Z négyszög
Z négyszög
Attila forrás
Attila forrás
Attila forrás
Hotel Síkfőkút
Síkfőkút: Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.  
Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is. 
Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi és víkendház, valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen. A felső tó nyaranta csónakázásra, vízi biciklizésre, az alsó tó horgászásra, a tórét pedig piknikezésre csábítja az ideérkezőket. Kutatási eredmények is alátámasztják, hogy Noszvaj - Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.
Síkfőkút
Síkfőkút
Felsőtárkány - Síkfőkút - Átkelés
Nandi
Author: Nandi (ID: 26346)
Posted: 2014-07-22 13:39 GMT+00:00
Mileage: 6.49 km
(0 ratings)
Tags: Hiking
Views: 250
Share
Embed this trip
Click here to load all photos (37)

Km: 6,9 km
Idő: 2 óra
Szint emelkedés: 881 m
Szint csökkenés:841 m

Hegyi Kristály Öko Park
Utunkat a Kárpát Túraközponttól indítjuk. A Túraközpontból kilépve jobbra a Petőfi Sándor utcán indulunk a Zöld sáv jelzésen. Emelkedőn haladunk fölfelé, útközben az egykori vasút nyomvonalát keresztezzük, ami ma kerékpárútként funkcionál. Hamarosan elérjük a Hegyi Kristály Öko Parkot, melyen utunk a Zöld jelzést követve keresztül halad. A parkot elhagyva tovább haladunk a Zöld jelzésen.
Hegyi Kristály Öko Park
Hegyi Kristály Öko Park
Z sáv
Z sáv
Útelágazás
Z sáv
Dolomi tbánya kilátás
Hamarosan bal oldalon a felhagyott dolomitbányát találjuk.
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be. A bányának köszönhető az Eger - Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg. Az egykori vasút nyomvonalán 2003-ban kerékpárút épült. Az ide vezető Vár-hegyi tanösvényt a BNP Igazgatósága 2002-ben hozta létre.
Z háromszög
Utunk tovább halad a Kerengő úton, egészen addig amíg el nem érjük jobb felől a Zöld háromszög jelzést, amely a Vár-hegyre visz föl.
Vár hegy
Vár hegy
Vár hegy
Vár hegy
A felsőtárkányi vár: A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.
Vár hegy
Z háromszög
A Vár-hegy bejárását követően a Zöld háromszög jelzésen indulunk vissza, majd a Piros háromszög jelzésen folytatjuk utunkat DK-i irányba, egészen addig amíg a Piros sáv jelzés keresztezi utunkat. A Piros sáv jelzésen balra fordulunk, s ezen a jelzésen haladunk Vár-kút eléréséig.
Z háromszög
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Vár kút
Z négyszög
A Vár-kút forrást követően DK-i irányba folytatjuk utunkat a Zöld négyszög jelzésen. Ezen a jelzésen maradva ereszkedünk le egészen Síkfőkútig, útközben elhaladva a László-kút, az István-kút, majd az Attila-forrás mellett.
Z négyszög
Z négyszög
László kút
István kút
István kút
Z négyszög
Z négyszög
Attila forrás
Attila forrás
Attila forrás
Hotel Síkfőkút
Síkfőkút
Síkfőkút: Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.
Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is.
Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi és víkendház, valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen. A felső tó nyaranta csónakázásra, vízi biciklizésre, az alsó tó horgászásra, a tórét pedig piknikezésre csábítja az ideérkezőket. Kutatási eredmények is alátámasztják, hogy Noszvaj - Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.
Síkfőkút
Síkfőkút
Post to:
FacebookMySpaceDiggDelicious
StumbleUponGoogle BookmarksYahoo! Bookmarks
FunPHEMiDEMi

Comments

Loading...

Leave your comment

Name:
Email: (Optional)
URL: (Optional)
Message:
You can use some HTML tags, such as <b>, <i>, <u>, <s>
Verification:


Regenerate
 
©2024 Mobile Action Technology, Inc.